Thuri- vár:

Eredetileg a Bakony erdejének egy sziklacsúcsán épült ezen a környéken vár, Bátorkő néven, a 12. században. A 14. század második felében az itt birtokot szerző Újlakiak építették meg a mai vár ősét. Palotájuk U alakú volt, északkeleti sarkán egy torony erősítette. Később négy saroktoronnyal erősített, szabályos alaprajzú várkastéllyá építették ki. A törökök többször megpróbálkoztak ostromával. 1566-ban kapitánya, Thuri György hősiesen megvédelmezte, csak 1593-ban kerül török kézre. Visszafoglalták, majd ismét gazdát cserélt és csak 1687-ben került véglegesen a keresztény csapatok birtokába. Még szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban is, a szabadságharc után tornyait visszabontották, védőfalait megrongálták, a 20. századra romossá vált. A vár épületeinek kutatása és helyreállítása az 1960-as évek óta folyik.
Látnivaló: A vár földszintjén helytörténeti kiállítás, a középkori palota épségben megmaradt részei látogathatók, valamint a helyreállított helyiségeiben a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum és a Magyar Vegyészeti Múzeum kiállításai.
Nyitva tartás: április 1. és október 31. között 11-17 óra között (szünnap: hétfő).

Bátorkő vára:
A Thuri- vártól nemzetközi turistajelzés vezet a Várvölgyön át Bátorkő váráig, mely a Fajdas hegységben egy sziklabércen emelkedik. Ez az egykori Pusztapalota romjai, Mátyás király vadászkastélya volt. A Bakony rengetegének egyik legszebb pontján épült a XIV. század elején ez a kis fellegvár, melyről említést tett Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Krúdy Gyula és Petőfi Sándor is műveikben. Az utolsó adat szerint 1559-től elhagyatott hely. Háromemeletes toronynak és nem várnak építették, erről árulkodik a ma is látható 15m magas falmaradvány. Csak délnyugat felől volt megközelíthető felvonóhíd segítségével, mely mára már nem látható. Ma egyike a Bakony középkori emlékeinek. A Thuri- vártól turistajelzés vezet a Bakony erdejében emelkedő sziklaszirtet koronázó Pusztapalota várromjához.

Gróf Zichy- kastély:
A kastélydombon álló gróf Zichy- kastélyt 1722-ben kezdte építtetni a Várpalotán élő egyik Zichy család. A város uralkodó pontján álló épület 1860-ban leégett, melyet akkor a művészetpártoló földesúr, Waldstein János birtokolt, aki a kastélyt újjáépíttette. Waldstein János Széchenyi István legközelebbi baráti körébe tartozott, felesége Zichy Terézia révén került a birtokába. A kastély újjáépítésének terveit Ybl Miklóssal készíttette.
A földszinti szépen felújított hall eredetileg kápolna volt, majd a világháborúk ideje alatt garázsnak használták. Az emeleti könyvtár gyönyörű fa polcai és különleges fa burkolatai máig láthatók, könyvei 1913-ban megsemmisültek. A könyvtárterem mennyezetén látható mitológiai korokat idéző freskóival ma is kulturális rendezvények rendszeres otthona. Az épület homlokzati attikái között a Waldstein – Zichy címer látható, a felirat szerint 1876-ban készült.
Ma az épület a Trianon Múzeumnak ad otthont, amely a Kárpát- medence természeti, történeti, kulturális értékeit, a XX. századi békeszerződés népességi, gazdasági előzményeit mutatja be. A kiállítás foglalkozik a trianoni békeszerződés, a bécsi döntések és a párizsi békeszerződés történetével, következményeivel.
Nyitva tartás: hétfő szünnap, kedd-csütörtök:10.30-16.00 óráig, péntek-vasárnap: 10.30-17.00 óráig

Zsinagóga:
A helyi zsidó hitközség 1834-ben kezdte meg építtetését, 1840-re készült el. Az épület erős rokonságot mutat az óbudai régi zsinagógával s rajtuk kívül Magyarországon klasszicista stílusban nem is építettek zsinagógát. Ma a Nagy Gyula Galéria nevét viseli, melyben a konstruktivizmus egyik jelentős képviselőjének Matzon Frigyes állandó kiállítása látható. Cím: 8100. Várpalota, Szent István u. 3.
Nyitva tartás: április 1-jétől október 31-ig, hétfő kivételével naponta 13 - 17 óráig
Tel./Fax: 88/472-305


Jó Szerencsét Művelődési Központ:
Szintén a város központjában, nem messze a Zsinagóga épületétől található a Jó Szerencsét Művelődési Központ. Neve a bányászok köszönési formáját vette át, ezzel is fenntartva az utókornak a bányászváros múltat. Károlyi Antal Ybl- díjas építész tervei alapján 1952-57 között épült. A Rákosi- korszak klasszicizáló jegyei vannak jelen építészetében. Mennyezettábláinak díszei erdélyi népi motívumok alapján készültek. A robosztus épület előtere és a színház nézőtere között Ferenczy Noémi négy nagyméretű gobleinje található. A házban mozi működik.
Cím: 8100. Várpalota, Honvéd u. 1.
Nyitva tartás: Hétfő - Szombat 8 - 20 óráig, Vasárnap 14 - 20 óráig
Tel./fax: 88/472-305, 472-209


Megyeház:
Várpalota központjához közel egy dombtetőn a Jókai utcában, eredeti helyén áll az egykori Megyeház. Nevét az 1960-as évekből kapta, ekkor Várpalota járási székhely volt. Az épület nagy része sajnos már nem látható, ami megmaradt az utókornak, azt eredeti klasszicista stílusban újították fel. Ez egy háromajtós kilenc- osztatú teret foglal magába, boltozatát négy faragott barokk kőpillér támasztja alá.

Tájház:
Az egykori Megyeház és modern 10 emeletes lakóépületek szomszédságában bújik meg a Tájház épülete. Ez a parasztház a környék és a település paraszti és iparos múltjából fennmaradt eszközöket mutatja be az utókor számára. A gyűjteményt a lakosság adta össze régi emlékeikből, így a látogató elé tárulnak a régi palotai élet megmaradt eszközei a meszesek, földművelők, fazekasok, csapók, bognárok mézeskalácsosok mindennapjaiból.
Cím: 8100. Várpalota, Jókai u. 15.
Nyitva tartás: Péntek - Szombat 10 - 16 óráig
Tel./Fax: 88/472-305

Római kori halomsírok:
A 8-as számú főközlekedési út mellett Inota és Várpalota között, Székesfehérvár felől érkezve bal oldalon található a két, fűvel borított, egymásra nagyon hasonlító, helyreállított római kori halomsír. A bennszülött törzsi arisztokrácia egyik vezetőjének (második halom) és fiának (első halom) temetkezőhelye az I. és II. század elejétől. A feltárás utáni alaprajzok a helyszínen elhelyezett táblákon láthatók.


Szabó-féle homokbánya:
Várpalota egyik kertvárosi részében, a 8-es számú főúttól délre található a Szabó- féle homokbánya. 9 méter magas falának alsó 2 méteres részben tengerből leülepedett sárga homok van. Erre települt 4 – 6 méternyi vastagságban az ősmaradványokban gazdag, szürke színű folyami homok. A homokréteg fiatal, melyet durva kavicsréteg fed. A maradványok között a kutatások szerint kb. 400 féle különböző puhatestű állatfajt találtak. Az érdekessége a következő: ezek a csiga és kagyló fajok Dél – Franciaországban is ugyanúgy megtalálhatók mint Várpalotán, ami a szakértőket arra engedi következtetni, hogy hajdanán tengeri kapcsolata volt a két területnek. A homokbánya bejáratánál a látogató egy kis szabadtéri kiállítás keretében láthatja a lignitbányából előkerült magnóliaféléket és kovásodott fatörzseket.

A MAGYAR REVIZIONISTA MOZGALMAK TÖRTÉNETÉHEZ

Az első világháborút lezáró békeszerződéseket a magyar társadalom szinte egyöntetű megdöbbenéssel és heves elutasítással fogadta. Az egy irányba mutató politikai, civil és egyéni mozgalmak hatására jöttek létre a békeszerződés felülvizsgálatát követelő irredenta, területvédő, kitelepített, hazafias és katonai szervezetek, egyesületek, majd szerveződtek nagyszabású kampányok, aláírásgyűjtések határon innen és túl. Kiállításunk ezeknek a mozgalmaknak a plakátjaiból, felhívásaiból, képeslapjaiból mutat be egy válogatást.

A MAGYAR VIRTUS ÉS HŐSIESSÉG RELIKVIÁI

 

Az első és második világháború magyar helytállásának legszebb tárgyi emlékeit mutatja be a kiállítás. A lövészárkokban lőszerből, puskagolyóból, fák gyökereiből készült emlékek, hamutálak, gyújtók, falvédők, poharak, tálkák, újságok idézik a magyar katona hazaszeretetének megrendítő bizonyítékait. A Szanka József kutatómunkájára alapozott kiállítás az egyik legnagyobb és legszínvonalasabb az ilyen jellegű hazai gyűjtemények között.

A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS REVÍZIÓJÁNAK RADIKÁLIS KISÉRLETE. A LAJTABÁNSÁG ÉS PRÓNAY PÁL.

Érdekes módon, a Sopronnak és környékének a megtartását lehetővé tevő nyugat-magyarországi felkelés részletei mind a második világháború előtt, mind azt követően, a közvélemény számára jórészt ismeretlenek maradtak. Kiállításunk korabeli naplók, fényképek, dokumentumok, a legfrissebb történeti szakmunkák segítségével mutatja be a korabeli nemzetközi katonai és diplomáciai helyzetet, a selmecbányai és soproni diákok lobogó hazaszeretetét és tevőleges katonai cselekményeit, a Lajtabánság kikiáltását, Prónay Pál szerepét. A kiállítás különleges csemegéje a fényképekből, tárgyi emlékekből, levelekből, párbaj jegyzőkönyvekből álló Prónay-hagyaték bemutatása.

A TRIANONI FÁJDALOM KÖLTŐJE-SAJÓ SÁNDOR

Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma - Reményik Sándor mellett - leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor kiállítás. A gyűjteményben látható a páratlan szerencsével megmenekült s egy budai pincéből kalandos úton előkerült Sajó Sándor családi hagyaték, ennek legérdekesebb eredeti dokumentumai és természetesen a legszebb Sajó költemények.

ELPUSZTÍTOTT KÖZTÉRI MŰEMLÉKEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 1918 UTÁN

Az 1918-1920-as impériumváltásnak talán az egyik legkevésbé ismert, ám leggyalázatosabb fejezete a magyar jelenlétet, történelmet és csodálatos kulturális teljesítményt őrző és megmutató, határon túlra került köztéri szobrok, emlékoszlopok, emléktáblák eszeveszett, barbár, görcsös és tömeges megsemmisítése volt. A kiállítás Deák Endre és Balázs Károly gyűjtése alapján a több, mint kettőszázötven megsemmisített műemlék közül a legfontosabbakat mutatja meg, korabeli fényképekkel, az építés és az avatás felemelő rövid történetével és a rombolás égre kiáltó, fájdalmas krónikájával együtt.

HAZASZERETET ÉS HAZAFÉLTÉS A MAGYAR NÉPI KULTÚRÁBAN

Minden nagy nemzeti tragédiánkat a magyar nép érezte át legmélyebben s a magyar népi kultúra fejezte ki a legpontosabban, a legnagyobb forma gazdagsággal. Ezt az alaptételt bizonyítja a balassagyarmati Palóc Múzeum anyagából rendezett kiállításunk is, amelyben az egykori alkotók az országvesztés, a vesztes világháború minden fájdalmát örökítették és égették bele őszintén, megalkuvás nélkül falvédőikbe, hímzéseikbe, keszkenőikbe, pártáikba, bútoraikba, fafaragásaikba.

KRÚDY GYULA ELFELEJTETT VÁROSA - VÁRPALOTA

Várpalota a 19. századi Magyarország egyik virágzó mezővárosa volt. A városka polgárai egy soknemzetiségű és sokvallású kistáj központjában maradandó értékeket hoztak létre. Várpalota a dunántúli kézművesipar egyik jeles települése, a csizmadiák, csapók, meszesek országszerte ismert fővárosa, az egyik legjelentékenyebb törökkori végvár – a Thury-vár - oltalmában, a Zichyek, Waldsteinek dunántúli birtokainak fontos központjaként, a bakonyi betyárromantika egyik érdekes színtereként, a meginduló turisztikai mozgalmak egyik bázisaként kitörölhetetlenül szerepelt a régi ország kulturális térképén. Itt született és élt Krúdy Gyula nagyanyja, akitől az író talán legfontosabb ösztönzését kapta sajátos írói világának kialakításához. Kiállításunk a régi város változatos hétköznapjait mutatja be, melynek talán végső tanulsága: Várpalota, a Kárpát-medence kicsiben.

MAGYAR KASTÉLYOK ÉS KÚRIÁK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Gróf Lónyay Menyhért egykori magyar miniszterelnök egyenes ági leszármazottja, a jelenleg Szerbia területén élő, Erdélyi István festőművész évekkel ezelőtt a valaha a család tulajdonában levő kastélyokat, kúriákat kezdte el festeni. Jelenleg már szinte nincs olyan jelentősebb kastélya a Kárpát-medencének, amelyet különleges, megragadó stílusában ne örökített volna meg. Kiállításunk ebből a hatalmas gyűjteményből mutat be egy érdekes válogatást, eredeti fotográfiák és a magyar kúria építészetet tárgyaló történeti, művészettörténeti szövegek kíséretében.

MAGYARORSZÁGI VÁRMEGYÉK ÉS TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK KÉPESLAPOKON 1896-1918

Kiállításunk különleges időutazást ígér a történelmi Magyarország legszebb településeihez, váraihoz, műemlékeihez, természeti szépségeihez, hegycsúcsaihoz, folyóihoz, néprajzi különlegességeihez. Kiállításunk a szerencsi Képeslap Múzeum Közép-Európában egyedülálló gyűjteménye alapján, megyei metszetekben tárja a múzeum látogató elé a régi Magyarország páratlan, ezerszínű adottságait és jelenvaló, máig ható, feltámasztható lehetőségeit.

MÓGOR TAMÁS: MAGYAR CÍMERTÖRTÉNET. MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB KÉZZEL FESTETT CÍMERGYŰJTEMÉNYE

A családi és nemzeti folytonosságot látványosan, érzelmileg könnyen befogadhatóan és demonstratívan bemutató címerek előállításának, történetének és tudományos vizsgálatának diszciplinája a heraldika, talán a legnagyobb pusztításokat szenvedte el az utóbbi évtizedekben. Éppen ezért kimagasló jelentőségű Mógor Tamás kézzel festett magyar címertörténeti sorozata. A kiállítás egy kiváló, jól érthető egyetemes címertani összefoglaló mellett, külön figyelmet szentel az erdélyi címeradományozásnak, a magyar miniszterelnökök, írók, költök, közéleti emberek családi címereinek bemutatására.

NEMZETI JELKÉPEK ÜVEG-ÉS PORCELÁN TÁRGYAKON

Az első világháborút megelőző évtizedekben a fürdőhelyeken, turisztikai központokban árusított matricás üvegpoharak, a világháborút követően pedig a festett porcelán tálak, edények, poharak jelentették a tájhoz, helyhez, szülőföldhöz tartozás legszínesebb, legismertebb megjelenési formáit. Kiállításunk Kiss Gábor páratlan gyűjteménye alapján, ezekből mutat be egy reprezentatív válogatást. A kiállítást egy békebeli magyarországi fürdőt aprólékosan rekonstruáló –Terleczki József által készített- makett, korabeli utazási plakátok és egy 1907-es kiadású kárpát-medencei balneológiai térkép egészíti ki.

SOMOGYI GYŐZŐ: A NAGY TÉRKÉP. A KÁRPÁT-MEDENCE MAGYARLAKTA TERÜLETEI MADÁRTÁVLATBÓL

Somogyi Győző festőművész páratlan vállalkozásba kezdett az 1970-es években. Gyalogszerrel bejárta, majd dombok, házak, templomtornyok tetejéről megrajzolta a régi ország magyarlakta területeinek égi látványát. A fantasztikus mű elkészült és restaurált változata állandó jelleggel, a művész egyedi kiegészítéseivel, kizárólag kiállításunkon látható.

TATÁR DÓRA-ÓNODI BÉLA: A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉINEK CÍMEREI ÓLOMÜVEGEN

Az egyik legismertebb és legtehetségesebb ólomüveggel foglalkozó magyar művészházaspár vállalta a Trianon Múzeum centrális pontján található hajdani barokk könyvtárterem mennyezeti világító ablakainak restaurálását. A három, eddig elkészült ablaküveg közepén az integer és a trianoni Magyarország kontúrjai látszanak, üvegenként a régi Magyarország négy-négy vármegye címerével, az ovális üveg szélén a vármegyék neveivel. A vármegyék székhelyeit Magyarország területén apró pontok jelzik. A három eddig elkészült káprázatos ólomüveg ablakot a Múzeum felajánlásból kapta: az elsőt egy múzeum látogató, Hatvani Sándor, a másodikat Tatár Dóra és Ónodi Béla, a harmadikat Lezsák Sándor és a Lakitelek Alapítvány finanszírozta.

TRIANON ÉS A MAGYAR BÉLYEGKIADÁS

1918-at követően az államhatárokban és az állami felségterületekben Közép-Európában bekövetkező hatalmas változásokat, talán a postai levelezőlapokon, bélyegeken, bélyegzéseken, felülbélyegzéseken lehet a legpontosabban bemutatni és nyomon követni. Kiállításunk a MABEOSZ segítségével és folyamatos szakmai közreműködésével ezekből a postai termékekből mutat be egy, sajátos huszadik századi magyar történelem óraként is felfogható, reprezentatív válogatást egészen 1938-1941-ig, a visszatért területekhez kapcsolódó filatéliai munkákig.

TRIANON KÖNYV- ÉS AJÁNDÉKBOLT

A Trianon Múzeumban különleges választékot nyújtó könyv-és ajándékbolt fogadja a látogatókat. Könyves kínálatunkban megtalálhatóak a történelmi Magyarországgal, a trianoni békeszerződéssel, az irredenta mozgalmakkal, a közép-európai történeti, nemzetiségi viszonyokkal foglalkozó legfontosabb és legkülönlegesebb történeti, szépirodalmi munkák, a trianoni traumát legmaradandóbban bemutató filmek, bélyegek, jelvények, játékok, dísztárgyak. Néhány termék kizárólag ajándékboltunkban kapható, így többek között a Kárpátia Könyvek könyvsorozata, az Öröm és Mámor című falinaptár, a "magyar" magyar kártya, a trianoni emlékbélyeg és bélyegblokk, vagy a "Nagy Magyarország kirakó játék".

VÁRMEGYEHÁZAK A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGON

A régi Magyarország fennállásának mozdíthatatlan talpköve a vármegyei autonómia, a vármegyei élet és közigazgatás központja pedig, -a messze környék legtekintélyesebb, legpatinásabb épülete- a vármegyeháza volt. A Hatvani Sándor által lefolytatott több évtizedes kutatómunka nyomán megvalósult kiállítás a vármegyeháza-építészet kárpát-medencei történetét mutatja be részletes történeti kronológiával, fényképekkel, alaprajzokkal, megyetérképekkel, főispán portrékkal s a tatai vár makettjével.

ÖRÖM ÉS MÁMOR. AZ ELSZAKÍTOTT TERÜLETEK VISSZATÉRÉSE 1938-1941

1938 és 1941 között az első világháborút követően Magyarországtól elcsatolt területek egy része néhány évre visszatért az anyaországhoz. Kiállításunk a visszatérés első, lélegzetelállító pillanatait mutatja meg színes és fekete-fehér fényképfelvételekkel, a változásokat bemutató térképlapokkal, Cs. Szabó László, Rónai Zoltán, Márai Sándor korabeli, megrendítő tudósításaival.

Vargha Gyula Kiállítás

Görzsönyi Vargha Gyula azon ritka emberek egyike volt, aki az életnek több –egymástól független- terén tudott maradandót alkotni. Tudományos pályafutása a Statisztikai Hivatal vezető székéig és a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöki posztjáig emelte. De a tudományos munkásságán kívül –egészen fiatal korától kezdve- irodalmárként is működött, kora egyik legkiválóbb költője volt. Statisztikusként predesztinálva volt számára a magyar nemzeti tragédia hírnökének szerepe. Mikor egyre inkább megmutatkozott a magyarságnak a Kárpát-medencén belüli, demográfiai és politikai okokra visszavezethető súlyvesztése, költészetét egyre inkább e folyamat miatt érzett fájdalmának kifejezése töltötte ki. Megérve a szörnyű trianoni diktátumot, utolsó éveinek költészetét szinte teljes egészében e szörnyű igazságtalanság felett érzett fájdalom vezérelte, ezáltal a trianoni gondolatkörrel foglalkozó művészek egyik legjelentősebbikévé vált. Kiállításunk Vargha Gyula életével, művészetével kapcsolatos relikviákat mutat be, melyeket a ma élő leszármazottai ajánlottak fel e célra.

A Székely Hadosztály Honvédő Harcai 1918-1919

Az 1918 végén Erdélybe - mindenféle felhatalmazás nélkül - hatoló román hadseregnek a Károlyi-féle kormányzat semmiféle válasszal nem tudott (talán nem is akart) szolgálni. A már földjüket vesztett székely, valamint a sorsukat előre sejtő partiumi lakosság közül verbuválódott önkéntesek Kolozsvárott magukat az első világháború hős ezredesének, Kratochvil Károlynak a rendelkezésére ajánlották, ezáltal létrejött a Székely Hadosztály. Azonban mire az önkéntesek ütőképes csapatokká alakultak, a Károlyi-kormány működésének köszönhetően stratégiailag már csak a Máramarossziget-Zilah-Csucsa-Belényes vonal volt tartható.

Ezt a frontvonalat 1919. januárjától, 1919. áprilisáig tartották sikerrel – jelentős román túlerővel szemben – a hős székely csapatok. Azonban, mivel a külső ellenségen kívül a kommunista politikusok aknamunkájával, illetve a Tanácsköztársaság kikiáltása után már a Vörös Hadsereg nemegyszer tettlegességig, fegyveres harcig fajuló ellenséges megnyilvánulásaival is fel kellett volna venniük a harcot, végül két tűz közé szorulva, 1919. április végén kénytelenek voltak letenni a fegyvert a románok előtt. A Hadosztály története szomorú példája a hazánkon belüli nemzetrontó erők oly régóta élő befolyásának. Kiállításunk a Hadosztály vezetőjének, Kratochvil Károlynak a személyes irathagyatékából származó, a

Székely Hadosztály működésére vonatkozó katonai dokumentumokat, csatavázrajzokat, fényképeket, illetve a Hadosztállyal kapcsolatos visszaemlékezéseket, versrészleteket, kiadványokat mutat be. A kiállítás megtekintése által megismerhetjük a hős erdélyi felkelő alakulatok hiteles történetét.

A köröstárkányi tragédia

 Az 1918. év végén kezdődött  román megszállás (csak úgy mint a két évvel korábbi)  mind  több, a magyar lakosságot ért atrocitással járt Erdélyben. Kezdetben főleg a vasúti  alkalmazottakat érték inzultusok, majd egyre inkább egyéb tisztviselőket is. A Székely  Hadosztály tagjainak otthon maradt családtagjait is rendszeresen zaklatták a román  hatóságok. De mind közül a legszörnyűbb terrorcselekedet az 1919. április 19-ei  köröstárkányi mészárlás volt. Mikor a Székely Hadosztály mellett harcoló Verbőczy-csoport  elhagyta Belényes környékét, a román hadsereg bevonult a területre. A hosszú ideig tartó  heves harcok, és a helyi magyarok által tanúsított, a  Székely Hadosztályt támogató  magatartás rendkívül felbőszítette őket. Köröstárkányon a templom előtt összeterelték a  lakosságot és 91 embert lemészároltak (ebből 2 fő belényesi lakos volt). Azért csak ennyit,  mert sok ember még idejében elmenekült és az erdőben bujkált. 204 árva  maradt a meggyilkolt emberek után. A szomszédos Kisnyégerfalván 17  ember esett áldozatul a románok bosszújának. Ott szomorúfűz,  Köröstárkányban emlékmű jelzi ma a gyilkosságok helyszínét. A román  hatalom később a sírkövekről levésette az április 19-i dátumot, nehogy  valakinek feltűnjék az azonos napon elhunyt sok áldozat. Az eseményekről  hivatalosan ma sem tud a román történetírás.