ROMANTINKA MINDHAHÁLIG

“Csak kétféleképpen élheted az életed.Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat,vagy abban, hogy a világon minden varázslat." (Albert Einstein)

Várpalota és a Thury-vár

 


Magyarország területén sok vár található, de túlnyomó többségük ma már várrom. Szerencsére ez nem igaz a Várpalotán található Thury-várra, amely jó állapotban várja a látogatókat. A várépítészetben minden mást megelőző szempont a jó védelem volt. Különösen igaz ez a végvárak esetében.

Várpalota

Székesfehérvár és Veszprém között, pontosan fele úton, a Keleti-Bakony erdőségeinek és a Sárrét lápvilágának találkozásánál, Várpalota mai területén két vár is állt a középkorban. Az egyik Bátorkő, a másik Castrum Palota, a török idők híres végvára. Okleveleinkben először 1445-ben szerepel „Castrum Palotha” néven, míg a mai Várpalota elnevezés csak 1870 után kezdett átmenni a közhasználatban.
A Thury várban található műalkotások, kiállítási tárgyak érdekes és tanulságos élményeket ígérnek a látogatóknak.

Várpalota területe a honfoglalás után a Szalók nemzetség szállásterületéhez tartozott. Amikor e nemzetség tagjai 1270-ben az erődbirtokot két részre osztották, akkor ez a terület „Várad erdő”, illetve „Tikoldföld a Várad erdővel” néven szerepel. A keleti részt Ont, a nyugatit pedig Hejm mester és testvérei kapták. Az utóbbiak részét a Csákok vették meg. Amikor 1326-ban a Csák nembeli István fiai Péter és István Károly Róbertnek átadták Csókakő, Gesztes, Csesznek és Bátorkő várakat cserébe Dombó és Nyék királyi várakért, az oklevélben ez áll: „Tikolfölde birtok fele, mégpedig az, amelyiken Bátorkővár áll”. Faller Jenő szerint a mai Várpalota története Ópalota történetéből indul ki. Így mindazok a feljegyzések, melyek 1440 előttiek és Palota váráról szólnak, a ma Pusztapalotának, akkoriban Palotának, majd később Ópalotának nevezett erőssége, és nem Várpalotára vonatkoznak.

Várpalota

Okleveleinkben először 1445-ben szerepel „Castrum Palotha” néven, míg a mai Várpalota elnevezés csak 1870 után kezdett átmenni a közhasználatba. Amikor Újlaki Miklós 1447-ben meghalt, a birtokot fia Lőrinc örökölte, aki 1493-ban örökösödési szerződést kötött Szapolyai Istvánnal. Lőrinc 1524-ben utód nélkül halt meg, özvegye, Bakovczai Magdolna a hírhedt csulai Móré Lászlóhoz ment feleségül, így a vár is ennek kezébe került. A hatvani országgyűlés 1526-ban Várpalotát a kincstárnak ítélte, Móré azonban megtagadta a vár átadását. Továbbra is innen tartotta rettegésben az egész vidéket, míg végül János király megunva garázdálkodásait, 1533-ban Laszki Jeromost bízta meg a vár elfoglalásával. Ez volt Várpalota első ostroma. Nagy Gergely várnagy az ostrom során a várból kiszökött, magára hagyva az őrséget. Miután az ostromlókkal tartó mintegy 50 cseh bányász a falakat aláaknázta és felrobbantotta, Laszkinak sikerült a várat elfoglalnia. János király még ebben az évben Laszkinak ajándékozta a várat, de miután az tőle elpártolt, 1537-ben a felvidéki Podmaniczky Jánosnak és Rafaelnek adományozta.
A török Ulama bég vezetésével 1543-ban foglalta el Palota várát, de 1548-ban már ismét magyar őrség volt benne. 1549-ben Veliszán bég, 1554-ben Arszlán bég ostromolta eredménytelenül. Miután Podmaniczky Rafael 1559-ben meghalt, özvegye a királynak adta át a várat, aki Thury Györgyöt nevezte ki annak kapitányává. A török szultán parancsára 1566 júniusában Arszlán budai pasa 8000 emberrel ismét megkísérelte elfoglalni a várat, azonban a felmenő sereg érkezésének hírére az ostromot abbahagyta és elvonult. 1568-ban Musztafa pasa ostromolta, de a vár bevétele neki sem sikerült, végül is 1593-ban Szinán pasa foglalta el, miután a védők szabad elvonulás feltétele mellett a várat feladták. A török azonban, sokat közülük levágott, vagy fogságba vetett. Maga a várkapitány, Ormándy Péter is alig tudott megmenekülni, ennek ellenére a győri főparancsnokság börtönbe zárta.
A várat öt év múlva 1598-ban Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf egyesített serege foglalta vissza. 1608-ban ismét a töröké, ahol az ekkor kinevezett Schemann török várparancsnok vezetése alatt 91 lovas, 102 gyalogos és 13 tüzér teljesített szolgálatot. Rövid idő után, 1614-ben került vissza magyar kézre és lett Zichy Pál birtoka, aki egyben a vár kapitánya is volt. Bethlen Gábor hadainak közeledtére 1620-ban a vár őrsége Zichyt elzavarta, és a fejedelemnek meghódolt. A nikolsburgi béke 1621-ben a várat visszaadta II. Ferdinándnak, aki 1622-ben Czirák Mózesnek ajándékozta. 1624-ben ismét Zichy Pál a várkapitány, akit azonban az ellene felhozott panaszok miatt innen elhelyeztek, és győri kapitánynak nevezték ki. A török 1628-ban újra elfoglalta, és csak 1660-ban szabadult fel a vár. Néhány év múlva 1669-ben ismét a töröké lett, 1684-ben Esterházy János 3000 főnyi sereggel, két napi ostrom után visszavette.

Várpalota

I. Lipót király 1702-ben a vár lerombolását rendelte el, melyet még ebben az évben a megye megfellebbezett és így a vár épen várta II. Rákóczi Ferenc kurucait. A megye 1704-ben csatlakozott a szabadságharchoz, és a várat feltehetően 1705-ben vette birtokába Bottyán generális. Pleffershofen báró, császári tábornok ostromát 1707-ben Domonkos Ferenc kuruc brigadéros, várkapitány sikeresen verte vissza.
A szabadságharc leverése után a vár elvesztette hadi jelentőségét, és Rabutin császári tábornok az északi saroktornyát leromboltatta. Továbbra is a Zichy család birtoka, mely gróf Zichy Paula 1889-ben bekövetkezett halála után férje, Oldershausen báró birtokába került. Tőle 1891-ben a Wolff testvérek, ezektől pedig 1903-ban Witzleben Altdöbern Henrik porosz gróf vette meg, aki megindította az itteni szénbányászatot. 1923-ban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vette meg, majd 1930-ban a Hadikincstár tulajdonába került. A felszabadulás után helyreállítását az 1950-es években kezdtek meg.

A Várpalota központjában emelkedő Thury-vár ad otthont a földszintjén  elhelyezkedő helytörténeti kiállításnak, a középkori palota épségben megmaradt részei látogathatók, valamint a helyreállított helyiségeiben a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum és a Magyar Vegyészeti Múzeum kiállításai láthatók.

Amit érdemes megnézni

Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum
Az intézmény a Sopronban található Központi Bányászati Múzeum filiáléjaként működik. A kiállítás 1976-ban, a várpalotai szénbányászat 100. évfordulóján nyílt meg a látogatók előtt. Gyűjteményi anyaga a helyi bányászat történetét öleli fel, megmutatva a bányamunka embert próbáló nehézségeit. A várpalotai szén geológia környezetét szemléltető ásvány és kőzetminták, a modern bányászat gépi technikáját szemléltető modellek, a bányamérés műszerei, a bányamentés eszközei, a sport és kulturális élet relikviái, a bányászathoz kötődően mind jelen vannak a kiállításban.

Magyar Vegyészeti Múzeum
A múzeum állandó kiállításai a kezdetektől követik végig a magyar kémia és vegyipar történetét. A főlépcsőház történelmi arcképcsarnokában a magyar tudósok, vegyipari szakemberek portréi kaptak helyet. A lépcsőfordulóban állították ki Than Károly mellszobrát.
A magyar vegyipar kialakulása a XIX. századig című kiállítás a kémia és a vegyészet általában igen kevéssé ismert régmúltját mutatja be. A római birodalomban működő aranybányászatot a honfoglaló magyarok utódai is folytatták. Volt fémkohászat, előállítottak ötvözeteket; finomítókat, pénzverdéket alapítottak. Sokan próbálkoztak az arany mesterséges előállításával, az alkímiával. Az alkímiából sarjadt ki az orvosi kémia, a jatrokémia. Alapítója Paracelsus volt, aki kétszer is járt Magyarországon. Később minden orvos jatrokémikus volt, és így csaknem minden magyarországi orvos foglalkozott környéke ásványvizeinek, olykor kőzeteinek kémiai elemzésével, gyógyhatásuk regisztrálásával, amiről számos feljegyzés és egykorú könyv tanúskodik.
A reformkor vegyészete című kiállítás bemutatja, hogy a nagyipari termelés a vegyiparban is lassan bontakozott ki. A vegyi iparágak eleinte még olyan technológiával termeltek, mint az előző században, inkább csak az üzemek száma gyarapodott. Főleg katonai célokra fejlesztették azonban a salétromtermelést, fellendült a sóbányászat, a timsó- és kénsavipar, az üveggyártás miatt pedig a hamuzsírfűzés. Kifejlődött a majolika- és porcelángyártás, ekkoriban létesült a Herendi Porcelángyár. Korszerűen berendezett gyár volt az Ercsi Sörgyár. Fiuméban már a XVIII. század közepétől működött a nádcukor-finomító. Elterjedt a textilszínezés, főként a kékfestő eljárás. A XIX. század első szilveszterét még gyertyák és mécsesek fényénél ünnepelték. Széchenyi István első angliai útjáról 1816-ban hazatérve már „gázfőző készüléket” készíttetett nagycenki kastélyába. 1837-ben az akkor még új Nemzeti Színházat is házi gázfejlesztő berendezéssel szerelték fel és világították. Jókai Mór szerint „Ennek a gáznak kicsit áporodott savanyúkáposzta szaga volt, de eltűrtük nemzeti büszkeségbül”. A kiállítás bemutatja a tűzgyújtás ősi eszközeit, a kovakövet és taplót felváltó „mártó gyufát” vagy „gyúló kórót”, majd az Irinyi-féle, tökéletesített dörzsgyufát, amely „zajongás nélkül” gyulladt.
A magyar vegyipari fejlődés az első világháború után 1945-ig című kiállításon fényképek, makettek mutatják be például a korabeli kénsav-, sósav- és szuperfoszfát-üzemeket, a régi péti gázgyárat, a peremartoni toronykénsav-üzemet. Az 1920-as évek elején a fő törekvés az olyan termékek gyártásának megindítása volt, amelyek termelése az országhatárok megváltozása miatt megszakadt. A dicsőszentmártoni nitrogén-műtrágyagyár helyett 1931-ben Pétfürdőn ammóniagyár, majd műtrágyagyár épült.

Forrás: Pepita Magazin


2009. 07.01.  Várpalota kicsit közelebbről...

Várpalota nevezetességei

Fotógaléria

A városlátogatást kedvelő turisták Várpalotán sem fognak unatkozni látnivalók tekintetében.  Megmászhatják például a Bakony erdejének egy szikláját, hogy feljussanak Bátorkő várába, majd átsétálhatnak a Thury-várba, amelynek földszintjén megtekinthetnek egy állandó kiállítást is. 


Thuri- vár:

Eredetileg a Bakony erdejének egy sziklacsúcsán épült ezen a környéken vár, Bátorkő néven, a 12. században. A 14. század második felében az itt birtokot szerző Újlakiak építették meg a mai vár ősét. Palotájuk U alakú volt, északkeleti sarkán egy torony erősítette. Később négy saroktoronnyal erősített, szabályos alaprajzú várkastéllyá építették ki. A törökök többször megpróbálkoztak ostromával. 1566-ban kapitánya, Thuri György hősiesen megvédelmezte, csak 1593-ban kerül török kézre. Visszafoglalták, majd ismét gazdát cserélt és csak 1687-ben került véglegesen a keresztény csapatok birtokába. Még szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban is, a szabadságharc után tornyait visszabontották, védőfalait megrongálták, a 20. századra romossá vált. A vár épületeinek kutatása és helyreállítása az 1960-as évek óta folyik.
Látnivaló: A vár földszintjén helytörténeti kiállítás, a középkori palota épségben megmaradt részei látogathatók, valamint a helyreállított helyiségeiben a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum és a Magyar Vegyészeti Múzeum kiállításai.
Nyitva tartás: április 1. és október 31. között 11-17 óra között (szünnap: hétfő).

Bátorkő vára:
A Thuri- vártól nemzetközi turistajelzés vezet a Várvölgyön át Bátorkő váráig, mely a Fajdas hegységben egy sziklabércen emelkedik. Ez az egykori Pusztapalota romjai, Mátyás király vadászkastélya volt. A Bakony rengetegének egyik legszebb pontján épült a XIV. század elején ez a kis fellegvár, melyről említést tett Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Krúdy Gyula és Petőfi Sándor is műveikben. Az utolsó adat szerint 1559-től elhagyatott hely. Háromemeletes toronynak és nem várnak építették, erről árulkodik a ma is látható 15m magas falmaradvány. Csak délnyugat felől volt megközelíthető felvonóhíd segítségével, mely mára már nem látható. Ma egyike a Bakony középkori emlékeinek. A Thuri- vártól turistajelzés vezet a Bakony erdejében emelkedő sziklaszirtet koronázó Pusztapalota várromjához.

Gróf Zichy- kastély:
A kastélydombon álló gróf Zichy- kastélyt 1722-ben kezdte építtetni a Várpalotán élő egyik Zichy család. A város uralkodó pontján álló épület 1860-ban leégett, melyet akkor a művészetpártoló földesúr, Waldstein János birtokolt, aki a kastélyt újjáépíttette. Waldstein János Széchenyi István legközelebbi baráti körébe tartozott, felesége Zichy Terézia révén került a birtokába. A kastély újjáépítésének terveit Ybl Miklóssal készíttette.
A földszinti szépen felújított hall eredetileg kápolna volt, majd a világháborúk ideje alatt garázsnak használták. Az emeleti könyvtár gyönyörű fa polcai és különleges fa burkolatai máig láthatók, könyvei 1913-ban megsemmisültek. A könyvtárterem mennyezetén látható mitológiai korokat idéző freskóival ma is kulturális rendezvények rendszeres otthona. Az épület homlokzati attikái között a Waldstein – Zichy címer látható, a felirat szerint 1876-ban készült.
Ma az épület a Trianon Múzeumnak ad otthont, amely a Kárpát- medence természeti, történeti, kulturális értékeit, a XX. századi békeszerződés népességi, gazdasági előzményeit mutatja be. A kiállítás foglalkozik a trianoni békeszerződés, a bécsi döntések és a párizsi békeszerződés történetével, következményeivel.
Nyitva tartás: hétfő szünnap, kedd-csütörtök:10.30-16.00 óráig, péntek-vasárnap: 10.30-17.00 óráig

Zsinagóga:
A helyi zsidó hitközség 1834-ben kezdte meg építtetését, 1840-re készült el. Az épület erős rokonságot mutat az óbudai régi zsinagógával s rajtuk kívül Magyarországon klasszicista stílusban nem is építettek zsinagógát. Ma a Nagy Gyula Galéria nevét viseli, melyben a konstruktivizmus egyik jelentős képviselőjének Matzon Frigyes állandó kiállítása látható. Cím: 8100. Várpalota, Szent István u. 3.
Nyitva tartás: április 1-jétől október 31-ig, hétfő kivételével naponta 13 - 17 óráig
Tel./Fax: 88/472-305


Jó Szerencsét Művelődési Központ:
Szintén a város központjában, nem messze a Zsinagóga épületétől található a Jó Szerencsét Művelődési Központ. Neve a bányászok köszönési formáját vette át, ezzel is fenntartva az utókornak a bányászváros múltat. Károlyi Antal Ybl- díjas építész tervei alapján 1952-57 között épült. A Rákosi- korszak klasszicizáló jegyei vannak jelen építészetében. Mennyezettábláinak díszei erdélyi népi motívumok alapján készültek. A robosztus épület előtere és a színház nézőtere között Ferenczy Noémi négy nagyméretű gobleinje található. A házban mozi működik.
Cím: 8100. Várpalota, Honvéd u. 1.
Nyitva tartás: Hétfő - Szombat 8 - 20 óráig, Vasárnap 14 - 20 óráig
Tel./fax: 88/472-305, 472-209


Megyeház:
Várpalota központjához közel egy dombtetőn a Jókai utcában, eredeti helyén áll az egykori Megyeház. Nevét az 1960-as évekből kapta, ekkor Várpalota járási székhely volt. Az épület nagy része sajnos már nem látható, ami megmaradt az utókornak, azt eredeti klasszicista stílusban újították fel. Ez egy háromajtós kilenc- osztatú teret foglal magába, boltozatát négy faragott barokk kőpillér támasztja alá.

Tájház:
Az egykori Megyeház és modern 10 emeletes lakóépületek szomszédságában bújik meg a Tájház épülete. Ez a parasztház a környék és a település paraszti és iparos múltjából fennmaradt eszközöket mutatja be az utókor számára. A gyűjteményt a lakosság adta össze régi emlékeikből, így a látogató elé tárulnak a régi palotai élet megmaradt eszközei a meszesek, földművelők, fazekasok, csapók, bognárok mézeskalácsosok mindennapjaiból.
Cím: 8100. Várpalota, Jókai u. 15.
Nyitva tartás: Péntek - Szombat 10 - 16 óráig
Tel./Fax: 88/472-305

Római kori halomsírok:
A 8-as számú főközlekedési út mellett Inota és Várpalota között, Székesfehérvár felől érkezve bal oldalon található a két, fűvel borított, egymásra nagyon hasonlító, helyreállított római kori halomsír. A bennszülött törzsi arisztokrácia egyik vezetőjének (második halom) és fiának (első halom) temetkezőhelye az I. és II. század elejétől. A feltárás utáni alaprajzok a helyszínen elhelyezett táblákon láthatók.


Szabó-féle homokbánya:
Várpalota egyik kertvárosi részében, a 8-es számú főúttól délre található a Szabó- féle homokbánya. 9 méter magas falának alsó 2 méteres részben tengerből leülepedett sárga homok van. Erre települt 4 – 6 méternyi vastagságban az ősmaradványokban gazdag, szürke színű folyami homok. A homokréteg fiatal, melyet durva kavicsréteg fed. A maradványok között a kutatások szerint kb. 400 féle különböző puhatestű állatfajt találtak. Az érdekessége a következő: ezek a csiga és kagyló fajok Dél – Franciaországban is ugyanúgy megtalálhatók mint Várpalotán, ami a szakértőket arra engedi következtetni, hogy hajdanán tengeri kapcsolata volt a két területnek. A homokbánya bejáratánál a látogató egy kis szabadtéri kiállítás keretében láthatja a lignitbányából előkerült magnóliaféléket és kovásodott fatörzseket.

Kastély

Zichy-kastély
A barokk kastély 1725-ben épült, de 1860-ban leégett, és 1863-ban gróf Waldstein János átépíttette klasszicista, romantikus stílusban Ybl Miklós tervei alapján. A kastélyban jelenleg Trianon múzeum működik.
Zichy kastély madártávlatból
Zichy kastély madártávlatból
Főbejárat felől
Főbejárat felől
A település egyik földesura, gróf Zichy II. Imre Árva megyei főispán felesége, gróf Erdődy Terézia kezdte meg a kastély építtetését Miután 1860-ban leégett a kastély, éppen egy művészetpártoló földesúr, Waldstein János, Széchenyi barátja birtokolta, aki 1865-ben Ybl Miklós tervei szerint újjáépítette, művészi alkotásokkal és könyvtárral gyarapította.
A hatalmas kör alakú könyvtárszoba falait és mennyezetét freskókkal díszíttette. A könyvek és az oldalfreskók a háború és az utána következő időszak alatt megsemmisültek, de a mennyezet freskója, Pállik Béla alkotása megmaradt Az épület 1913-ban a honvédség tulajdonába került; egy ideig itt volt a tüzérmúzeum. A felújított épületben kapott helyet az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződésre emlékező állandó kiállítás. A kastély e mellett kulturális rendezvények helyszíne.
Könyvtár terem
Könyvtár terem
A könyvtár terem mennyezete
A könyvtár terem mennyezete


A MAGYAR REVIZIONISTA MOZGALMAK TÖRTÉNETÉHEZ

Az első világháborút lezáró békeszerződéseket a magyar társadalom szinte egyöntetű megdöbbenéssel és heves elutasítással fogadta. Az egy irányba mutató politikai, civil és egyéni mozgalmak hatására jöttek létre a békeszerződés felülvizsgálatát követelő irredenta, területvédő, kitelepített, hazafias és katonai szervezetek, egyesületek, majd szerveződtek nagyszabású kampányok, aláírásgyűjtések határon innen és túl. Kiállításunk ezeknek a mozgalmaknak a plakátjaiból, felhívásaiból, képeslapjaiból mutat be egy válogatást.

 

A MAGYAR VIRTUS ÉS HŐSIESSÉG RELIKVIÁI
 


Az első és második világháború magyar helytállásának legszebb tárgyi emlékeit mutatja be a kiállítás. A lövészárkokban lőszerből, puskagolyóból, fák gyökereiből készült emlékek, hamutálak, gyújtók, falvédők, poharak, tálkák, újságok idézik a magyar katona hazaszeretetének megrendítő bizonyítékait. A Szanka József kutatómunkájára alapozott kiállítás az egyik legnagyobb és legszínvonalasabb az ilyen jellegű hazai gyűjtemények között.

 



A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS REVÍZIÓJÁNAK RADIKÁLIS KISÉRLETE. A LAJTABÁNSÁG ÉS PRÓNAY PÁL.

Érdekes módon, a Sopronnak és környékének a megtartását lehetővé tevő nyugat-magyarországi felkelés részletei mind a második világháború előtt, mind azt követően, a közvélemény számára jórészt ismeretlenek maradtak. Kiállításunk korabeli naplók, fényképek, dokumentumok, a legfrissebb történeti szakmunkák segítségével mutatja be a korabeli nemzetközi katonai és diplomáciai helyzetet, a selmecbányai és soproni diákok lobogó hazaszeretetét és tevőleges katonai cselekményeit, a Lajtabánság kikiáltását, Prónay Pál szerepét. A kiállítás különleges csemegéje a fényképekből, tárgyi emlékekből, levelekből, párbaj jegyzőkönyvekből álló Prónay-hagyaték bemutatása.

 


A TRIANONI FÁJDALOM KÖLTŐJE-SAJÓ SÁNDOR

Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma - Reményik Sándor mellett - leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor kiállítás. A gyűjteményben látható a páratlan szerencsével megmenekült s egy budai pincéből kalandos úton előkerült Sajó Sándor családi hagyaték, ennek legérdekesebb eredeti dokumentumai és természetesen a legszebb Sajó költemények.

 




ELPUSZTÍTOTT KÖZTÉRI MŰEMLÉKEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 1918 UTÁN

Az 1918-1920-as impériumváltásnak talán az egyik legkevésbé ismert, ám leggyalázatosabb fejezete a magyar jelenlétet, történelmet és csodálatos kulturális teljesítményt őrző és megmutató, határon túlra került köztéri szobrok, emlékoszlopok, emléktáblák eszeveszett, barbár, görcsös és tömeges megsemmisítése volt. A kiállítás Deák Endre és Balázs Károly gyűjtése alapján a több, mint kettőszázötven megsemmisített műemlék közül a legfontosabbakat mutatja meg, korabeli fényképekkel, az építés és az avatás felemelő rövid történetével és a rombolás égre kiáltó, fájdalmas krónikájával együtt.

 



HAZASZERETET ÉS HAZAFÉLTÉS A MAGYAR NÉPI KULTÚRÁBAN

Minden nagy nemzeti tragédiánkat a magyar nép érezte át legmélyebben s a magyar népi kultúra fejezte ki a legpontosabban, a legnagyobb forma gazdagsággal. Ezt az alaptételt bizonyítja a balassagyarmati Palóc Múzeum anyagából rendezett kiállításunk is, amelyben az egykori alkotók az országvesztés, a vesztes világháború minden fájdalmát örökítették és égették bele őszintén, megalkuvás nélkül falvédőikbe, hímzéseikbe, keszkenőikbe, pártáikba, bútoraikba, fafaragásaikba.

 



KRÚDY GYULA ELFELEJTETT VÁROSA - VÁRPALOTA

Várpalota a 19. századi Magyarország egyik virágzó mezővárosa volt. A városka polgárai egy soknemzetiségű és sokvallású kistáj központjában maradandó értékeket hoztak létre. Várpalota a dunántúli kézművesipar egyik jeles települése, a csizmadiák, csapók, meszesek országszerte ismert fővárosa, az egyik legjelentékenyebb törökkori végvár – a Thury-vár - oltalmában, a Zichyek, Waldsteinek dunántúli birtokainak fontos központjaként, a bakonyi betyárromantika egyik érdekes színtereként, a meginduló turisztikai mozgalmak egyik bázisaként kitörölhetetlenül szerepelt a régi ország kulturális térképén. Itt született és élt Krúdy Gyula nagyanyja, akitől az író talán legfontosabb ösztönzését kapta sajátos írói világának kialakításához. Kiállításunk a régi város változatos hétköznapjait mutatja be, melynek talán végső tanulsága: Várpalota, a Kárpát-medence kicsiben.

 

MAGYAR KASTÉLYOK ÉS KÚRIÁK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Gróf Lónyay Menyhért egykori magyar miniszterelnök egyenes ági leszármazottja, a jelenleg Szerbia területén élő, Erdélyi István festőművész évekkel ezelőtt a valaha a család tulajdonában levő kastélyokat, kúriákat kezdte el festeni. Jelenleg már szinte nincs olyan jelentősebb kastélya a Kárpát-medencének, amelyet különleges, megragadó stílusában ne örökített volna meg. Kiállításunk ebből a hatalmas gyűjteményből mutat be egy érdekes válogatást, eredeti fotográfiák és a magyar kúria építészetet tárgyaló történeti, művészettörténeti szövegek kíséretében.

 



MAGYARORSZÁGI VÁRMEGYÉK ÉS TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK KÉPESLAPOKON 1896-1918

Kiállításunk különleges időutazást ígér a történelmi Magyarország legszebb településeihez, váraihoz, műemlékeihez, természeti szépségeihez, hegycsúcsaihoz, folyóihoz, néprajzi különlegességeihez. Kiállításunk a szerencsi Képeslap Múzeum Közép-Európában egyedülálló gyűjteménye alapján, megyei metszetekben tárja a múzeum látogató elé a régi Magyarország páratlan, ezerszínű adottságait és jelenvaló, máig ható, feltámasztható lehetőségeit.

 



MÓGOR TAMÁS: MAGYAR CÍMERTÖRTÉNET. MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB KÉZZEL FESTETT CÍMERGYŰJTEMÉNYE

A családi és nemzeti folytonosságot látványosan, érzelmileg könnyen befogadhatóan és demonstratívan bemutató címerek előállításának, történetének és tudományos vizsgálatának diszciplinája a heraldika, talán a legnagyobb pusztításokat szenvedte el az utóbbi évtizedekben. Éppen ezért kimagasló jelentőségű Mógor Tamás kézzel festett magyar címertörténeti sorozata. A kiállítás egy kiváló, jól érthető egyetemes címertani összefoglaló mellett, külön figyelmet szentel az erdélyi címeradományozásnak, a magyar miniszterelnökök, írók, költök, közéleti emberek családi címereinek bemutatására.

 



NEMZETI JELKÉPEK ÜVEG-ÉS PORCELÁN TÁRGYAKON

Az első világháborút megelőző évtizedekben a fürdőhelyeken, turisztikai központokban árusított matricás üvegpoharak, a világháborút követően pedig a festett porcelán tálak, edények, poharak jelentették a tájhoz, helyhez, szülőföldhöz tartozás legszínesebb, legismertebb megjelenési formáit. Kiállításunk Kiss Gábor páratlan gyűjteménye alapján, ezekből mutat be egy reprezentatív válogatást. A kiállítást egy békebeli magyarországi fürdőt aprólékosan rekonstruáló –Terleczki József által készített- makett, korabeli utazási plakátok és egy 1907-es kiadású kárpát-medencei balneológiai térkép egészíti ki.

 



SOMOGYI GYŐZŐ: A NAGY TÉRKÉP. A KÁRPÁT-MEDENCE MAGYARLAKTA TERÜLETEI MADÁRTÁVLATBÓL

Somogyi Győző festőművész páratlan vállalkozásba kezdett az 1970-es években. Gyalogszerrel bejárta, majd dombok, házak, templomtornyok tetejéről megrajzolta a régi ország magyarlakta területeinek égi látványát. A fantasztikus mű elkészült és restaurált változata állandó jelleggel, a művész egyedi kiegészítéseivel, kizárólag kiállításunkon látható.

 



TATÁR DÓRA-ÓNODI BÉLA: A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉINEK CÍMEREI ÓLOMÜVEGEN

Az egyik legismertebb és legtehetségesebb ólomüveggel foglalkozó magyar művészházaspár vállalta a Trianon Múzeum centrális pontján található hajdani barokk könyvtárterem mennyezeti világító ablakainak restaurálását. A három, eddig elkészült ablaküveg közepén az integer és a trianoni Magyarország kontúrjai látszanak, üvegenként a régi Magyarország négy-négy vármegye címerével, az ovális üveg szélén a vármegyék neveivel. A vármegyék székhelyeit Magyarország területén apró pontok jelzik. A három eddig elkészült káprázatos ólomüveg ablakot a Múzeum felajánlásból kapta: az elsőt egy múzeum látogató, Hatvani Sándor, a másodikat Tatár Dóra és Ónodi Béla, a harmadikat Lezsák Sándor és a Lakitelek Alapítvány finanszírozta.

 

TRIANON ÉS A MAGYAR BÉLYEGKIADÁS

1918-at követően az államhatárokban és az állami felségterületekben Közép-Európában bekövetkező hatalmas változásokat, talán a postai levelezőlapokon, bélyegeken, bélyegzéseken, felülbélyegzéseken lehet a legpontosabban bemutatni és nyomon követni. Kiállításunk a MABEOSZ segítségével és folyamatos szakmai közreműködésével ezekből a postai termékekből mutat be egy, sajátos huszadik századi magyar történelem óraként is felfogható, reprezentatív válogatást egészen 1938-1941-ig, a visszatért területekhez kapcsolódó filatéliai munkákig.

 



TRIANON KÖNYV- ÉS AJÁNDÉKBOLT

A Trianon Múzeumban különleges választékot nyújtó könyv-és ajándékbolt fogadja a látogatókat. Könyves kínálatunkban megtalálhatóak a történelmi Magyarországgal, a trianoni békeszerződéssel, az irredenta mozgalmakkal, a közép-európai történeti, nemzetiségi viszonyokkal foglalkozó legfontosabb és legkülönlegesebb történeti, szépirodalmi munkák, a trianoni traumát legmaradandóbban bemutató filmek, bélyegek, jelvények, játékok, dísztárgyak. Néhány termék kizárólag ajándékboltunkban kapható, így többek között a Kárpátia Könyvek könyvsorozata, az Öröm és Mámor című falinaptár, a "magyar" magyar kártya, a trianoni emlékbélyeg és bélyegblokk, vagy a "Nagy Magyarország kirakó játék".

 

VÁRMEGYEHÁZAK A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGON

A régi Magyarország fennállásának mozdíthatatlan talpköve a vármegyei autonómia, a vármegyei élet és közigazgatás központja pedig, -a messze környék legtekintélyesebb, legpatinásabb épülete- a vármegyeháza volt. A Hatvani Sándor által lefolytatott több évtizedes kutatómunka nyomán megvalósult kiállítás a vármegyeháza-építészet kárpát-medencei történetét mutatja be részletes történeti kronológiával, fényképekkel, alaprajzokkal, megyetérképekkel, főispán portrékkal s a tatai vár makettjével.

 



ÖRÖM ÉS MÁMOR. AZ ELSZAKÍTOTT TERÜLETEK VISSZATÉRÉSE 1938-1941

1938 és 1941 között az első világháborút követően Magyarországtól elcsatolt területek egy része néhány évre visszatért az anyaországhoz. Kiállításunk a visszatérés első, lélegzetelállító pillanatait mutatja meg színes és fekete-fehér fényképfelvételekkel, a változásokat bemutató térképlapokkal, Cs. Szabó László, Rónai Zoltán, Márai Sándor korabeli, megrendítő tudósításaival.







Vargha Gyula Kiállítás

Görzsönyi Vargha Gyula azon ritka emberek egyike volt, aki az életnek több –egymástól független- terén tudott maradandót alkotni. Tudományos pályafutása a Statisztikai Hivatal vezető székéig és a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöki posztjáig emelte. De a tudományos munkásságán kívül –egészen fiatal korától kezdve- irodalmárként is működött, kora egyik legkiválóbb költője volt. Statisztikusként predesztinálva volt számára a magyar nemzeti tragédia hírnökének szerepe. Mikor egyre inkább megmutatkozott a magyarságnak a Kárpát-medencén belüli, demográfiai és politikai okokra visszavezethető súlyvesztése, költészetét egyre inkább e folyamat miatt érzett fájdalmának kifejezése töltötte ki. Megérve a szörnyű trianoni diktátumot, utolsó éveinek költészetét szinte teljes egészében e szörnyű igazságtalanság felett érzett fájdalom vezérelte, ezáltal a trianoni gondolatkörrel foglalkozó művészek egyik legjelentősebbikévé vált. Kiállításunk Vargha Gyula életével, művészetével kapcsolatos relikviákat mutat be, melyeket a ma élő leszármazottai ajánlottak fel e célra.



A Székely Hadosztály Honvédő Harcai 1918-1919

 

Az 1918 végén Erdélybe - mindenféle felhatalmazás nélkül - hatoló román hadseregnek a Károlyi-féle kormányzat semmiféle válasszal nem tudott (talán nem is akart) szolgálni. A már földjüket vesztett székely, valamint a sorsukat előre sejtő partiumi lakosság közül verbuválódott önkéntesek Kolozsvárott magukat az első világháború hős ezredesének, Kratochvil Károlynak a rendelkezésére ajánlották, ezáltal létrejött a Székely Hadosztály. Azonban mire az önkéntesek ütőképes csapatokká alakultak, a Károlyi-kormány működésének köszönhetően stratégiailag már csak a Máramarossziget-Zilah-Csucsa-Belényes vonal volt tartható.


Ezt a frontvonalat 1919. januárjától, 1919. áprilisáig tartották sikerrel – jelentős román túlerővel szemben – a hős székely csapatok. Azonban, mivel a külső ellenségen kívül a kommunista politikusok aknamunkájával, illetve a Tanácsköztársaság kikiáltása után már a Vörös Hadsereg nemegyszer tettlegességig, fegyveres harcig fajuló ellenséges megnyilvánulásaival is fel kellett volna venniük a harcot, végül két tűz közé szorulva, 1919. április végén kénytelenek voltak letenni a fegyvert a románok előtt. A Hadosztály története szomorú példája a hazánkon belüli nemzetrontó erők oly régóta élő befolyásának. Kiállításunk a Hadosztály vezetőjének, Kratochvil Károlynak a személyes irathagyatékából származó, a

Székely Hadosztály működésére vonatkozó katonai dokumentumokat, csatavázrajzokat, fényképeket, illetve a Hadosztállyal kapcsolatos visszaemlékezéseket, versrészleteket, kiadványokat mutat be. A kiállítás megtekintése által megismerhetjük a hős erdélyi felkelő alakulatok hiteles történetét.







A köröstárkányi tragédia

 Az 1918. év végén kezdődött  román megszállás (csak úgy mint a két évvel korábbi)  mind  több, a magyar lakosságot ért atrocitással járt Erdélyben. Kezdetben főleg a vasúti  alkalmazottakat érték inzultusok, majd egyre inkább egyéb tisztviselőket is. A Székely  Hadosztály tagjainak otthon maradt családtagjait is rendszeresen zaklatták a román  hatóságok. De mind közül a legszörnyűbb terrorcselekedet az 1919. április 19-ei  köröstárkányi mészárlás volt. Mikor a Székely Hadosztály mellett harcoló Verbőczy-csoport  elhagyta Belényes környékét, a román hadsereg bevonult a területre. A hosszú ideig tartó  heves harcok, és a helyi magyarok által tanúsított, a  Székely Hadosztályt támogató  magatartás rendkívül felbőszítette őket. Köröstárkányon a templom előtt összeterelték a  lakosságot és 91 embert lemészároltak (ebből 2 fő belényesi lakos volt). Azért csak ennyit,  mert sok ember még idejében elmenekült és az erdőben bujkált. 204 árva  maradt a meggyilkolt emberek után. A szomszédos Kisnyégerfalván 17  ember esett áldozatul a románok bosszújának. Ott szomorúfűz,  Köröstárkányban emlékmű jelzi ma a gyilkosságok helyszínét. A román  hatalom később a sírkövekről levésette az április 19-i dátumot, nehogy  valakinek feltűnjék az azonos napon elhunyt sok áldozat. Az eseményekről  hivatalosan ma sem tud a román történetírás.




 







 




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 12
Heti: 42
Havi: 839
Össz.: 262 292

Látogatottság növelés
Oldal: Várpalota
ROMANTINKA MINDHAHÁLIG - © 2008 - 2024 - romatika-mindhalalig.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »