ROMANTINKA MINDHAHÁLIG
“Csak kétféleképpen élheted az életed.Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat,vagy abban, hogy a világon minden varázslat." (Albert Einstein)
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
|
|
)
)
|
|||
|
|
|
|
|
)
)
)
)
|
|
|
)
)
)
)
Koordináták: é. sz. 47.13261° k. h. 17.75129°
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Herend | |||
| Fájl:Herendi.JPG | |||
| Herendi porcelán a Parlamentben | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség | Veszprémi | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 8440 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3533 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 179,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Herend
|
|||
| é. sz. 47.13261° k. h. 17.75129° | |||
| Herend weboldala | |||
Herend (németül Herrendorf) város Veszprém megyében. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
//<![CDATA[ if (window.showTocToggle) { var tocShowText = "megjelenítés"; var tocHideText = "elrejtés"; showTocToggle(); } //]]>
Fekvése [szerkesztés]
Herend a 8-as főút és a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonal mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszínt feletti magasságon. Átfolyik rajta a Séd-patak, de az országút nem vágja ketté.
Története [szerkesztés]
A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.
A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a németajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.
A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.
A herendi porcelángyártás története [szerkesztés]
A porcelángyár kőedénygyártás formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. Stinglnek nem volt elég pénze, ezért megbukott, és 1839-ben a hitelezője, Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát. Ő fejlesztette fel és vitte dicsőségre. Az ő nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. A reformkor végén már Veszprém megye gyárainak tízes listáját vezette. Lásd: Herendi porcelán.
A herendi porcelángyár teljesítménye 2005-ben [szerkesztés]
A 2004. évre nem fizetett osztalékot a Herendi Porcelánmanufaktúra annak ellenére, hogy 6,2 milliárd forint volt az árbevétele, az adózás előtti eredménye pedig 75 millió. Az árbevételből 4,3 milliárd az export, amely a világ 58 országába irányul.
A három legnagyobb piaca az Egyesült Államok, Japán és Olaszország. Magyarországon belül Herenden, Budapesten, Szegeden, Pécsett, Sopronban, Kecskeméten, Szentendrén és Kőszegen van márkaboltjuk. Pekingben, Shanghajban és Moszkvában is várható márkaboltok nyitása.
Látnivalók [szerkesztés]
- Porcelánmúzeum (1964 óta)
- Porcelanium épületegyüttese (1999 óta): Minimanufaktúra, Apicius Étterem és Kávézó, Viktória Porcelánbolt
- Római katolikus templom a porcelánablakkal
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 22
Tegnapi: 28
Heti: 22
Havi: 50
Össz.: 267 875
Látogatottság növelés
ROMANTINKA MINDHAHÁLIG - © 2008 - 2024 - romatika-mindhalalig.hupont.hu