Két város között lakom.Székesfehérvár,illetve Veszprém.Először Veszprém rövid bemutatásával szeretnék örömet okozni.
Veszprém, a királynék városa, amely otthona lakóinak, akik ragaszkodnak a hagyományokhoz, büszkék értékeikre és szívesen látják a városba érkező vendégeket, turistákat.
Az 59 000 lakosú Veszprém a Dunántúl közepén a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál fekszik.
A város történelmi múltja a honfoglalás idejéig vezethető vissza, amikor Veszprém a fejedelmi család birtokába került. Első királyunk, Szent István felesége, Gizella révén vált a királynék városává és az 1001-ben itt alapított püspökség okán a katolikus egyház egyik meghatározó központjává. A csodálatos barokk épületegyüttesben, a várban található Szent Mihály-bazilikát Magyarország első és legrégibb székesegyházaként említik a korabeli oklevelek. A katolikus egyház a mai napig meghatározó Veszprém életében, hiszen a város 1993 óta érseki székhely.
A fontos látnivalók közé tartozik az Érseki Palota, a Gizella-kápolna, a Gizella királyné Múzeum és a Szent György-kápolna is. A Művészetek Háza kiállítótermeiben és galériáiban, pl. a Modern Képtár - Vass László Gyűjteményben kortárs képzőművészek munkáit tekintheti meg a nagyközönség. 2006. őszén a felújított Dubniczay-házban nyílik meg a László Károly gyűjteményéből rendezett állandó kiállítás, valamint ugyanitt a Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteménye is méltó, megújult környezetben várja az érdeklődőket, éppúgy mint az Ásványkiállítás.
A Laczkó Dezső Múzeumban interaktív, helytörténeti kiállítások kapnak helyet, korábban itt működött Magyarország első nyilvános könyvtára. Az épület szomszédságában álló Bakonyi Ház hazánk egyik legrégebbi szabadtéri néprajzi kiállítóhelye.
Veszprémet az év minden szakában élénk kulturális élet jellemzi. Három színház és fesztiválok sora szórakoztatja egész évben nemcsak a város polgárait, hanem az iránta érdeklődő vendégeket is. A kulturális események és a történelmi múlt látványait egészíti ki az európai hírű állatkert, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark.
Fedezzék fel a Királynék Városát, a folytonosan megújuló, állandóan szépülő Veszprémet, mely 2005-ben "Az Év Települése" lett. "Veszprém, a vendégváró történelem" www.veszpreminfo.hu
Kattintson ide a kedvcsináló megtekintéséhez!
Éllő Panzió 8200 Veszprém József Attila u. 25.
Veszprémi Középiskolai Kollégium 8200 Veszprém Stadion u. 20-22.
Zeneművészeti Kollégium 8200 Veszprém Völgyhíd tér 2.
Völgyikút Szabadidőközpont Panzió, Étterem, Wellness-központ 8200 Veszprém Kopácsi u. 2.
RI-KO Hotel 8200 Veszprém Haszkovo u. 20.
|
Bakonyi Ház 8200 Veszprém Erzsébet sétány 3.
Veszprém-völgyi görög apácák monostorának romjai 8200 Veszprém
Európa Szoborpark 8200 Veszprém Kittenberger Kálmán u.
Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteménye 8200 Veszprém Vár u. 29.
KITTENBERGER KÁLMÁN Növény- és Vadaspark Szolgáltató Kht. 8200 Veszprém Kittenberger út 17.
További Látnivalók, múzeumok (Veszprém)
Múzeumok, Galériák, Állatkertek, vadasparkok, Művelődési házak, Könyvtárak, Színházak, mozik, koncerttermek, Látnivalók
|
|
|
Életöröm Idősek Otthona & Senior Hotel 8200 Veszprém Sólyi u. 20.
Hotel Villa Medici 8200 Veszprém Kittenberger K. u. 11.
Kabhegyi Vadászház 8200 Veszprém Jutasi u. 10.
Két Lotti Villa Gyógypanzió*** 8200 Veszprém József Attila u. 21.
Diana Panzió - Vadásztanya Étterem 8200 Veszprém József Attila u. 30.
|
Belvedere Idegenforgalmi Szolgáltató és Ingatlaniroda 8200 Veszprém Rákóczi u. 5.
OLI e GINO Pizzéria 8200 Veszprém Egyetem u. 19.
HM VERGA - Vadászatszervező Iroda 8200 Veszprém Jutasi u. 10.
Fejesvölgy Kisvendéglő 8200 Veszprém Vámosi u. 2.
Varietas Reisen Kft. 8200 Veszprém Tátorján utca 15.
|
OLI e GINO Pizzéria 8200 Veszprém Egyetem u. 19.
Kiskukta Étterem 8200 Veszprém Március 15. u. 4.
Horváth-kert Vendéglő 8200 Veszprém Gyöngyvirág u. 2.
Gizella Hotel és Étterem 8200 Veszprém Jókai u. 48.
Két Lotti Villa Gyógypanzió*** 8200 Veszprém József Attila u. 21.
|
Jade Hotel 8200 Veszprém Korona köz 3.
Péter Pál Panzió és Söröző 8200 Veszprém Dózsa György u. 3.
Betekints Hotel**** és Étterem 8200 Veszprém Veszprémvölgyi u. 4.
RI-KO Hotel 8200 Veszprém Haszkovo u. 20.
IBUSZ Utazási Iroda 8200 Veszprém Rákóczi u. 6.
|
DEBRECEN
Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az időszámítás utáni nyolcadik évszázad végéig vándorló életmódot folytató magyar nép Közép-Európába érkezéséig (a honfoglalásig) sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta, uralta e tájat. A mai Debrecen pereme gyakran volt nagy birodalmak, népek közötti határvidék. A város északi részén lévő Nagyerdőben és a keleti erdős pusztákon megtalált Ördögárok is nagy határvédelmi rendszer része volt. (A védővonalat képező mély és széles árok – amelyen az átjutást az oldalába és mélyébe beásott kihegyezett rönkfák akadályozták – egy kis rekonstruált része ma is látható a városból keletre, a Vámospércs felé vezetõ út déli oldalán, a „Zsuzsi” erdei kisvasút csereerdői megállójánál.) A négy égtájat összekötő utak találkozásánál több falu összeolvadásából létrejött Debrecen településtörténete a honfoglalás utáni évszázadokban alig ismert. Annyi bizonyos, hogy a tatárjárás utáni évtizedekben kezdett kiemelkedni a környékbeli falvak közül. A város neve 1235-ben, egy egyházi okiratban olvasható először.
A mezőváros
A városfejlődés fontos állomása volt a Nagy Lajos királytól 1361-ben elnyert privilégiumlevél, amely Debrecent a szabadalmas mezővárosok közé emelte. A szabad bírói és tanácsválasztási jog igen nagy lehetőségeket teremtett a zömmel iparos-állattenyésztő tevékenységet folytató lakosság előtt. A kereskedés következtében a 16. századból fennmaradt városi jegyzőkönyvek már jól működő nyugat- és észak-európai (bécsi, sziléziai, lengyel) kapcsolatokat mutatnak. A marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe számottevő gazdagságot teremtett, bár ez Debrecen külső megjelenésén vajmi kevéssé látszott. A tartós építőanyag hiánya miatt csupán kevés ház készült kőből és az utcák sem voltak burkoltak. Emeletes házat még a múlt század elején is alig-alig lehetett látni a városban.
A település védelmét – katonák, erős bástyák és várfalak helyett – a város körüli 4-5 m mély árok és még inkább a várossal kapcsolatban állt hatalmaktól józan ésszel, ravaszsággal, diplomáciai ügyességgel, bőkezű adományokkal megszerezett menlevelek biztosították – váltakozó sikerrel. Egyszer királyok, fejedelmek írása, máskor török oklevél ígért védelmet az ütközőpontban lévő városnak. Ezért hol a nyugat felé terjeszkedő muszlim vallású török világbirodalom, hol a keleti irányban hódító katolikus európai uralkodók, hol éppen az ellenük felkelt magyar fejedelem, II. Rákóczi Ferenc csapatait tartotta élelemmel, pénzzel a város.
A vallási reformmozgalom hamar gyökeret vert Debrecenben, amely a 16. század derekától kizárólag protestáns lakosságúvá vált. Debrecen építészeti jelképe, a kéttornyú református Nagytemplom helyén évszázadokig állt gótikus (Szent) András-templom hányatott sorsa híven tükrözi a város életét.
A sokadszor leégett templom múlt század elején történt lebontásáig leégések, újraépítések egymást követő láncolata jellemezte a város és lakói mindennapi életét is. A teljes egészében magyar népességű, büszke város mozgalmas történetében a kíméletlen sarcok, tűzvészek, teljes kiürítéssel járó menekülések, fosztogatások, elemi csapások, járványok gyakran váltották egymást.
Készítette Papp József