Márai Sándor: Ajándék

és mégis, ma is, így is, örökké mennyit ad az élet!
Csendesen adja, két kézzel, a reggelt és a délutánt,
az alkonyt és a csillagokat, a fák fülledt illatát,
a folyó zöld hullámát, egy emberi szempár visszfényét,
a magányt és a lármát! Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,
megajándékozott, micsoda bőség, minden napszakban,
minden pillanatban! Ajándék ez, csodálatos ajándék.
A földig hajlok, úgy köszönöm meg.

Szeretnék angyalként az emberek lelkébe látni,
egy pillanatra megérinteni őket,
s mélyen a szívükbe ásni.
Megőrizni mosolyukat,
s cserébe az enyémet adni,
átélni minden élményüket,
s őket nem szenvedni hagyni.
Átölelni őket, ha éppen
egyedül vannak,
csókot adni nekik,
de csak aki megérdemli annak.
Velük zokogni, s
örülni, amikor csak lehet,
hiszen ez a legtöbb,
amit egy angyal megtehet.

Kérés

Amikor egyszer
elhagy a lélek
Egyedül leszek
- Gyere és védj meg!

Mikor a hajnal
Nem jön el többé,
- fogd meg a kezem! -
Ne váljak köddé!
/Gámentzy Eduárt/

 Gyertyák lángja

Gyertyák.... Ilyenkor általában egy mise vagy éppenséggel a boszorkányok, a középkor jut eszünkbe. Tényleg csak ennyit jelentenek a gyertyák? Csak egyszerű kis tárgyak, amiket csak olyankor használnak az emberek amikor áramszünet vagy mise van? Ezek a viaszoszlopok sokkal többet jelentenek ennél. A gyertya jelképezi az örök körforgást és az újjászületést. Hisz amikor meggyújtjuk fényt hoz az éjbe (élet, remény, születés), ám amikor leég a kanóc a fény eltűnik (halál,elmúlás).A gyertya az egyik leggyakrabban használt, legsokoldalúbb szimbólum amit az emberek sok mindennel össze tudnak kötni. Hatással vannak az emberek lelkére, ünnepivé, romantikussá tesznek egy estét a hívők számára a fényt jelképezi ami eloszlatja a sötétséget.

Az ezoteriában azt mondják, hogy a különböző színű vagy illatú gyertyák nem csak a tér hangulatát változtatják meg, de erőt adnak, segítenek a szerelemben vagy megnyugtatnak. Van aki hisz benne, van aki nem, de az a lényeg, hogy érdekes utána nézni és jó móka volt ilyen fajta adatok után kutatni. =)  

Fehér gyertya: gondolatok tisztítása, környezetünk békéje, újrakezdés  (általános tisztító)

Fekete gyertya: ellenségek távol tartása, "gonosz erők" elűzése, kötöttség (gyász)

Barna gyertya: gyakorlatiasság, komoly döntések meghozása, elveszett dolgok megtalálása, különleges szívességek teljesítése

Narancssárga: szerencsés utazás, pénzügyi gyarapodás, gyors gondolkodás, igazságszolgáltatás, hétköznapi sikerek

Sárga gyertya: Féltékenység elhárítása, memóriánk,tudásunk rendezése, betegségek elkerülése, immunerősítő

Piros gyertya: szenvedély, hajtóerő, túlélés, gyors reakciók és cselekvések, szerelem, vitalitás, energia, szexualitás

Bíbor, lila gyertya: bölcsesség, mágia, rejtett tudás,  gyógyítás, bánat elűzése, harmadik szem, függetlenség

Rózsaszín gyertya: pozitív érzelmek, kedvesség, szépség, vonzerő, szeretet, barátságok kötése

Kék gyertya: türelem, egészség, lelki béke, barátság megtartása, védelem, spiritualitás növelése, higadtság, hidegvérűség

Zöld gyertya: fizikai jólét és gyógyulás, siker, fejlődés, nyugalom,termékenység, segít megkedveltetni magunkat azokkal akik eddig talán utáltak minket

Mindenszentekkor, Halottak napján az emberek kimennek a temetőbe felkeresik elhunyt szeretteik sírját, rendbe teszik őket, virágot raknak sírokra és még mielőtt elmennének egy örökmécsesekben gyertyákat gyújtanak. Mégpedig azért, hogy a földön maradt, nyugtalanul bolyongó szellemek megnyugodjanak a fény lángjában, de ezen kívül a gyertyák lángja megvilágítja az utat, amin a szellemek elindulhatnak a másvilág felé.




Gyertya töri

Már a rómaiak is használtak gyetyákat a 2. században. A középkorban csak az előkelőségeknél, királyok udvarában volt fellelhető és csak a 15. századtól terjedt el.
Régebben viaszból, faggyúból készült. Ma már paraffinból vagy sztearinból készítik. A sztearin gyertya a 19. században terjedt el.Régen csak rúd alakú volt és kizárólag világítási célokra használták. Ma már több féle gyertya van: kicsitől nagyig, rózsaszíntől a kerek illatos gyertyákig amiket csak az ünnepi hangulatkeltésre és díszítésre használunk.
A 19. század végén nagyon lecsökkent ezeknek a világító eszközöknek a használata, mivel ezeket a viaszoszlopokat felváltoták a petróleumlámpák, majd később az elektronikus lámpák.
A gyertya lángja a nap fényét, a nap erejét és mivel egy árva szellő is el tudja fújni ezért az élet bizonytalanságát, az elenyészést is szimbolizálja. A kereszténységben Krisztus "szimbóluma".
A babonák szerint minden embernek van egy gyertyája az égben és ameddig az lángol addig él az ember a Földön, ám ha kihuny a fénye akkor meghal a gyertya "tulajdonosa".