ROMANTINKA MINDHAHÁLIG

A csillagászati összegekért idõnként gazdát cserélõ cári tojásokra gondolva, kizárólag csak az arany, jáde, jáspis, malachit és egyéb kristályok, majd platina, brilliáns, elefántcsont, nemes és félnemes drágaköves díszítések jelennek meg a lelki szemeink elõtt. Pedig a több, mint ötven darabból álló kollekcióban van egy igazi húsvéti festett tojás is, amelyet a Tizenötödik Évforduló Tojásának neveznek.

A szerencsétlen, kettétört sorsú cári családot talán sehol ennyire egységesen nem is ábrázolták, mint ahogyan a Vasilij Zujev nevű udvari festõművész miniatűr képei révén, ezen a tojáson látható. Ezért valószínűleg éppen ez is lehetett a család számára a legmélyebb intimitással, a legnagyobb affekciós értékkel bíró darab, hiszen a képeken a fontosabb családi események, az összes családtagok úgy együtt, mint külön-külön is, miniciózus részletességgel és hitelességgel kerültek mind megörökítésre.

A tojást - mint olyan egyébként, az ortodox egyházba is õsi, pogánykori szerencse és termékenységi szimbólumként csúszott be - II. Nikolaj 1911 húsvétján, a saját megkoronázásának 15-dik évfordulója alkalmából ajándékozta szeretett feleségének, Alexandra cárnõnek.

A méregdrága tojásokkal való húsvéti ajándékozás ötlete, valójában már III. Alexander cár atyuska fejében fogant meg, amit majd a fia is, egészen a példátlan pompában dõzsölõ cári udvar gyászos összeomlásáig folytatott.
E szép és költséges családi hagyomány ápolása által viszont - ha az összes oroszföldi muzsiknak nem is - de legalább egy bizonyos szentpétervári Carl Fabergé nevezetű ékszerész közel hatszáz alkalmazottjának, hosszú évekre, állandó munkát biztosított.

Peter Carl Fabergé, a mítoszteremtő aranyműves Szentpéterváron született 1846-ban. A hugenotta származású Fabergé családot elüldözték Franciaországból, ezért Oroszországban találtak menedéket. Peter Carl 1870-ben vette át apja ékszerüzletét, és ezzel egy időben egy új stílus kialakításába vágta a fejszéjét. Az akkoriban népszerű, súlyos ékszerekről saját, könnyedebb fantáziastílusára tért át.
1885-ben III. Sándor cár udvari ékszerésszé nevezte ki, és ezután több mint harminc éven át Fabergé készítette az ékszerművészet egyik legbámulatosabb gyűjteményét: az egyedi tervezésű cári húsvéti tojásokat, melynek érdekességét a bennük rejlő meglepetés szolgáltatta. Minden kis ajándék tojást mintázott és valami meglepetést rejtett. Lám, a Kinder-tojás sem új ötlet.

A „Tyúktojás” az első Fabergé-darab, amit III. Sándor cár ajándékozott húsvétra feleségének, Marina Fjedorovnának 1885-ben. Árát 3-4 millió dollárra becsülték.

Fabergé összesen ötven különböző tojást készített az idők során a cári család különféle tagjainak. A Fabergé-ház hírneve hamarosan külföldre is eljutott: az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert. A cég londoni fióküzlet 1903-as megnyitása után Fabergé 1905-ban Kijevben is nyitott egy üzletet. Az ékszerhálózat olyan sikeressé vált, hogy az 1890-es évek végén már 500 alkalmazottja volt a cégnek, s tárgyak ezreit állították elő. A Fabergé műremekei nemcsak Oroszországban és Európa országaiban, hanem a Távol-Keleten és Amerikában is rendkívül kedveltek voltak.
A Fabergé ház legutolsó cári húsvéti tojása 1916-ban készült el. 1917 októberében a forradalom eltávolította a cári családot a hatalomból, így Fabergének menekülnie kellett Oroszországból. 1918-ban a Petrográdban található Fabergé üzlet bezárt. Peter Carl Fabergé először Németországba, aztán 1920-ban Svájcba menekült. A mester 1924-ben hunyt el Lausanneban.