Szárazságtűrő növények

Először is néhány alapelvet szeretnék tisztázni, amiket mindig szem előtt kell tartanunk, ha sziklakert kialakításába kezdünk. Nagyon lényeges, hogy a sziklakert helyét gondosan válasszuk meg. Keressünk napos, nyílt, lombhullató fáktól, huzattól és széltől mentes helyet. Az előbbiek mellett óvakodjunk még a belvizes, talajvizes helyektől, mert ezek a típusú növények nem viselik el az ilyen megpróbáltatást. Amennyiben nedves a talaj, mindig gondoskodni kell a megfelelő vízelvezetésről, amire alkalmas, ha a sziklakertet alulról kavics- vagy téglatörmelékkel szigeteljük.

A növényeket a kerttervezésnél megszokott szempontok alapján válogassuk össze, azaz nézzük meg igényeiket és méretüket, mert így előre tervezhetünk. Nagyon fontos, hogy a növények mindig érintkezzenek a talajjal, és hogy az ültetéskor elég helyet hagyjunk nekik a növekedéshez. A sziklakertek alapja maga a szikla, így lényeges kérdés, hogy milyen kőből építsük az alapot. Választhatunk vulkanikus, például andezit, gránit vagy bazalt alapot, vagy üledékeset is, például mészkövet vagy dolomitot. Nagyon fontos, hogy a tervezéskor arra is figyeljünk, hogy a telepítésre szánt növények melyik kőtípust kedvelik inkább. A sziklakertek növényvilágát tekintve ajánlott növény például a kövirózsa, a levendula, a medvecsenkesz, a madárbors, a cukorsüvegfenyő és a varjúhájfélék is.

A sziklakibúvásos kertnél a termőréteg jó részének elhelyezése is sokkal szakszerűbb és könnyebb a sziklák beépítését megelőzően. A növények gyökerei szempontjából is a legjobb, ha a sziklák a termőrétegbe ágyazódnak. A szórványköves sziklakert esetében a termőréteget ráérünk a sziklák elhelyezése után leteríteni.
Egy méternél magasabb szárazon rakott falak alá érdemes 10-20 cm vastag betoncsíkot alapozni. A lépcsők és a kőlapos utak létesítése esetén is tükröt készítünk, leterítjük a termőréteget majd kialakítjuk az utat illetve a lépcsőzetet úgy, hogy az egyes kőlapok között néhány cm-es hézagot hagyunk. Ide kerülnek az alacsony, taposást is tűrő növények.
A szórványköves sziklakertnél a köveket egyszerűen lehelyezzük. Lehetőleg kevesebb és nagyobb követ használjunk, a sok apró kő giccsessé teszi a sziklakertet. A sziklakibúvásos sziklakert esetében teraszokat alakítunk ki alulról felfelé haladva a lejtőn. Egy-egy teraszszint közé – mindig a felette lévő szint széléig – terítsünk néhány centiméter  talajréteget.

Növények beültetése

A sziklakert beültetése előtt célszerű a területet néhány hónapig ülepedni hagyni. Hogy ne fájjon a szívünk a csupasz sziklakert láttán, érdemes a köveket ősszel vagy közvetlenül a fagy felengedése után kora tavasszal lerakni és április-májusban beültetni a kertet. 
A felhasználható fajok száma óriási. Lehetnek mohák, évelők, félcserjék, törpe örökzöldek és lombhullató cserjék. A sziklakert tájolásától függően ültetünk melegkedvelő, szárazságtűrő vagy vízigényesebb, árnyékkedvelő növényeket. A felhasználható fajokról szakkönyvek sora nyújt ismertetést. Az ültetéskor a növények gyökereit – akár a szikla felemelése árán is – kényszerítsük be a kövek közé. A magashegyi fajok természetes élőhelyükön ugyan sok csapadékot kapnak, azonban a víz a sziklák réseiben hamar elszivárog.

Ezenkívül az állandóan fújó szél is gyorsan kiszárítja a felületet. A kisebb párologtatófelület és a hónak-szélnek való ellenállás fokozására az ilyen
növények párnává, félgömbbé nőnek. Virágzáskor aztán ezeket a párnákat teljesen beborítják a virágok. Ilyen színes foltot alkot például a törpe kőtörőfű (Saxifraga arendsii), a tollas szegfű (Dianthus plumarius), az árlevelű lángvirág (Phlox subulata), a havasi gombafű (Androsace alpina) stb… A legszárazságtűrőbb fajokat akár kisebb repedésekbe is belepréselhetjük. Kiváló e célra a varjúháj (Sedum), a kövirózsa (Sempervivum), a daravirág (Draba aizoides), de ide tartoznak a télálló kaktuszok (Opuntia fajok) is. A többi évelő és cserjefaj ültetése nem sokban különbözik a kert egyéb részeire történő ültetéstől. Csak arra vigyázzunk, hogy a nagyobb növények ne előre a lejtő aljára kerüljenek.

Az ültetésnél vegyük figyelembe, hogy a növények terjeszkednek, tehát agresszív fajokat (mint például a terjedő gyömbérgyökér, a Geum reptans) kis terjedelmű sziklakertbe ne tegyünk és az ültetésre kerülő növények olyan távolságra kerüljenek hogy ne kelljen mindjárt a ritkításukkal foglalkozni. Kistermetű évelők esetében sokkal hatásosabb, ha mindjárt 2-3 példányt ültetünk egymás mellé, mintha egy-egy tő árválkodik belőle szétszórtan. A kőlapos utak hézagaiba, lépcsők fokai közé ültethető fajokkal szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy tűrjék a forróságot valamint némileg a taposást. Árnyas helyeken viszont a szórt fényt is jól hasznosítani tudó fajok fejlődnek a legszebben. A sziklakertben helye van fáknak és cserjéknek is, de csakis azoknak, amelyek nem fognak nagyra nőni. Főként az örökzöldekkel kell vigyázni, mert megerősödve sokat takarhatnak el a látványból. Jó, ha ezek a szélre kerülnek. Ilyen növény a törpefenyő (Pinus mugo) vagy a cukorsüvegfenyő (Picea glauca ‘Conica’). Néhány négyzetméteres sziklakert esetében csak egészen apró termetű fajok jöhetnek számításba, mint például a havasi fűz (Salix retusa), a szárnyas kecskerágó (Euonymus alatus), amely ősszel rikítópirosra színeződik. A kisméretű hússzínű hanga (Erica carnea) kiváló lenne e helyekre, azonban savanyú talajt igényel, ezért csak vulkanikus kőzeten él meg. Ezzel szemben a törpe boroszlán (Daphne cneorum) lila csomói vagy a törpe orbáncfű (Hypericum polyphyllum) sárga pamacsai festői látványt nyújtanak mészkövön is.

Ha növényeinket beültettük, szórjunk a felszínre a sziklák anyagával szigorúan megegyező törmeléket (ezt egy-egy nagyobb darab szétverésével is előállíthatjuk). A sziklák tövébe nagyobb, távolabb apróbb darabok is kerüljenek.

Az utómunkálatokat bízzuk a természetre: idővel mohák és zuzmók telepednek majd a sziklákra. A mi feladatunk marad azonban a rendszeres ápolás, gyomlálás és az agresszív fajok visszaszorítása.

Sziklakertek

Szikla támfal

Kössük össze a kellemest a hasznossal! Az kertben adódó szintkülönbségek Áthidalására nagyon alkalmasak a meredek, stabil, szárazon rakott kövekből készült támfalak, melyeket szinte elborut a virágzó, vagy örökzöld sziklakerti növények tengere.

Virágzó sziklakert

Az egyik legkedveltebb eleme kertjeinknek az apró kövirózsákkal, varjúhájakkal, virágokkal teleültetett sziklakert. A vad, megzabolázatlan hegyek hangulatát idézi, sajátos kerti formává szelidítve.

A régebbi gondolkodásmód szerint a sziklakertben a kőnek alárendelt szerepe volt, csak a növények hátteréül szolgált. Ez a felfogás mára teljesen hitelét vesztette. A természet alkotta sziklakertekben sem a növény, hanem gyakran bizony a kő az úr. Persze kertünkben az a cél, hogy dekoratív, az év minden szakában díszítő növényegyüttest hozzunk létre és ezt a sziklák által fokozzuk. Kő és növény egymás szépségét kölcsönösen képes kiemelni. 

Oldal: Sziklakertek
ROMANTINKA MINDHAHÁLIG - © 2008 - 2024 - romatika-mindhalalig.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat