ROMANTINKA MINDHAHÁLIG

“Csak kétféleképpen élheted az életed.Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat,vagy abban, hogy a világon minden varázslat." (Albert Einstein)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Székesfehérvár
A légifelvételen a hozzánk legközelebb eső templom a székesegyház, mögötte jobbra a romkert található. A romkerttől balra található a Püspöki Palota épülete.
Székesfehérvár címere
Székesfehérvár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség Székesfehérvári
Rang megyeszékhely
megyei jogú város
Polgármester Warvasovszky Tihamér (MSZP-SZDSZ-FPE)
Irányítószám 8000
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 101 755 fő (2008) +/-
Népsűrűség 592,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 170,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Székesfehérvár (Magyarország)
Székesfehérvár
Székesfehérvár
é. sz. 47° 11′ 19.57’’, k. h. 18° 24′ 49.82’’
Székesfehérvár weboldala

Székesfehérvár (németül Stuhlweißenburg, latinul Alba Regia) megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely.

 

  

//<![CDATA[ if (window.showTocToggle) { var tocShowText = "megjelenítés"; var tocHideText = "elrejtés"; showTocToggle(); } //]]>

Fekvése [szerkesztés]

Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Móri-árok déli végénél, a Velencei-tótól 10 km-re. Budapest felől a 7-es főúton, illetve az M7-es autópályán érhető el. Vasúton Budapest felől a nagykanizsai vonalon közelíthető meg, de több más irányban is elérhető.

Demográfiai adatok [szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 102 057 fő, ebből 98,9% magyar, 0,4% cigány, 0,3% német, 0,04% szlovák, 0,36% egyéb. Lakott lakások száma: 38 956.

Székesfehérvár lakossága a rendszerváltás óta fokozatosan csökken, 1989 óta mintegy 12 000 fővel csökkent a nagyváros lélekszáma. Igaz 2006-tól kezdve ismét elkezdődött egy kis mértékű népesség növekedés.Székesfehérvár lakosságszámának változása 1900-tól:

  • 1900 – 32 167
  • 1910 – 36 125
  • 1920 – 39 109
  • 1930 – 40 714
  • 1940 – 47 968
  • 1950 – 41 534
  • 1960 – 56 726
  • 1970 – 78 789
  • 1980 – 103 310
  • 1989 – 113 935 ( népességi rekord )
  • 1990 – 108 958
  • 2000 – 105 119
  • 2008 – 101 755

Története [szerkesztés]

A középkori romkert, nemzeti emlékhely
A Szent Anna kápolna a bazilika szomszédságában. A későgótika időszakában épült 1485 körül. A város egyetlen megmaradt gótikus épülete

A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évszázad) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál az Adria és Itália felé. Fehérvár ma is a Dunántúl vasúti és közúti csomópontja.

A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt.

István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038). (A bazilika azonban egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget, valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő tekintélyes társaskáptalan adta.) Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.

A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.

1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.

A mohácsi csatát (1526) követően Buda 1541-ben került a török kezére, majd 1543-ban Fehérvár is elesett. Innentől 1688-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: 1601-ben a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. A török hódoltság idején a város lakosságának nagy része elmenekült, az élet a városban szinte lehetetlenné vált. A megszállók csak néhány épületet emeltek, és sokat leromboltak, illetve az elhanyagolt épületek rommá váltak. Ennek a pusztulásnak esett áldozatul a középkorban még Európa-hírű pompás királyi bazilika is. A török igazgatási beosztás szerint a város a budai vilajet fehérvári szandzsákjának volt a székhelye.

A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. A későbbi Habsburg uralkodók a törvénykezési napot a hozzájuk közelebb eső Pozsonyba helyezték át, és ott is koronázták magyar királlyá őket, királyi székhelyük pedig Bécs volt. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. A város fejlődése az 1720 és 1870 közötti képeken jól követhető. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak az egykori templom kövei közül.

A reformkori nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. 1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált.

A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) helyt adó épületkomplexum 1902-ben készült el

A két háború között, a trianoni békeszerződés után viszont fellendülés következett be, a háborús előkészületek miatt több nagyüzemet alapítottak.

A II. világháború után erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt. A középkori városfalakon kívül mindenütt nagy lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a Városháza.

Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Romkert-ben találhatóak a románkori bazilika maradványai és I. István király szarkofágja a 11. századból.

Látnivalók [szerkesztés]

Belváros [szerkesztés]

A légifelvételen a hozzánk legközelebb eső templom a székesegyház, mögötte jobbra a romkert található. A romkerttől balra található a Püspöki Palota épülete
A római katolikus püspöki székesegyház a belváros legmagasabb pontján
  • Püspöki palota (18. század vége, copf stílus) [1], könyvtárában ritka könyveket őriznek
  • Középkori romkert, nemzeti emlékhely:
  • Országalma
    Ohmann Béla alkotása, a gömbön a következő felirat olvasható:
„Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.
  • Püspöki székesegyház (a középkori Szent Péter plébániatemplom helyén)
  • Szent Anna kápolna (gótikus), amely a város egyetlen változatlanul fennmaradt középkori épülete
  • Kálmáncsehi Domonkos szobra (a Szent Anna kápolna előtt található; Ohmann Béla alkotása)
  • Ferences templom és rendház (Szent Imre-templom, „Barátok temploma”: az egykori királyi palota – így a hagyomány szerint Imre herceg születése – helyén áll)
  • Egyházmegyei Múzeum, benne Prohászka Ottokár Emlékszoba (az egykori ferences rendházban)
  • Tízes huszárok emlékműve (Pátzay Pál szobra)
  • II. világháborús emlékmű (Lugossy Mária alkotása)
  • Ciszterci templom és rendház (rokokó faragott berendezésű sekrestyéje egyedülálló)
  • Szent István Király Múzeum, ahol Magyarország második leggazdagabb régészeti gyűjteménye tekinthető meg
  • Fekete Sas Patikamúzeum, ahol a gyógyszerkészítés korabeli eszközei láthatók
  • Mátyás király emlékmű (Melocco Miklós alkotása)
  • Virágóra
  • Deák Gyűjtemény (Oskola utca 10.)
  • Csók István Képtár
  • Babamúzeum (Megyeház utca)
  • Szemináriumi (volt Kármelita) templom
  • Történelmi órajáték

Máshol [szerkesztés]

Az Országalma és a püspöki palota
Székesfehérvár-Csalapuszta, Kégl-kastély
  • Palotavárosi skanzen, benne az ortodox szerb templom [3]
  • Ybl-gyűjtemény
  • Bory-vár
  • Szent Donát-kápolna
  • A Rózsaliget az ott található Csitáry-kúttal, amelyből magas vastartalmú ásványvíz, úgynevezett savanyúvíz folyik, és ahol évszaktól függő harangjáték szól óránként.
  • Sóstói természetvédelmi terület
  • Aranybulla-emlékmű
  • Vízivárosi Templom
  • Halesz-Park

A város híres emberei [szerkesztés]

Itt születtek [szerkesztés]

Itt éltek/élnek [szerkesztés]

Oktatás [szerkesztés]

Főiskolák, főiskolai karok Fehérváron [szerkesztés]

Oldal: Székesfehérvár
ROMANTINKA MINDHAHÁLIG - © 2008 - 2024 - romatika-mindhalalig.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »